A zöldség jelenléte közvetlen környezetünkben annyira nyilvánvaló, hogy aligha kíváncsi bárki is a jelentésére. Ugyanakkor a zöldség sokkal fontosabb, mint a díszítés. A növények, különösen a fák, nagyon pozitív hatással vannak a körülöttünk lévő levegő minőségére. Életfolyamataik során szén -dioxidot fogyasztanak és oxigént termelnek - ami különböző módon pozitívan befolyásolja a városi klímát. Árnyékolást biztosítanak és korlátozzák a betonozott felületek hevítését, felhalmozzák a nedvességet és szabályozzák annak párolgását. Ennek eredményeként nemcsak a levegő páratartalma nő, hanem az emberek jóléte is. Ezenkívül a fák mérséklik a szélsebességet, szűrik a port és még gáz halmazállapotú szennyező anyagokat is a város légkörében.
Ha további tippeket és információkat keres, nézze meg itt is a facikkeket.
A városi zöld különböző árnyalatai
Egyes növények illékony szerves vegyületeket bocsátanak ki, amelyek maguk is egyfajta légszennyezőként hatnak. Mások allergiát okoznak. Vannak olyan sűrű koronájú fák is, amelyek erős akadályt képeznek a szélnek. Ennek eredményeként a kipufogógázok nem szívódhatnak fel, és nem halmozódhatnak fel az utcai alagutakban. A kutatások szerint a fák légszűrő képessége egyértelműen a fajtól függ. Elmondható, hogy a rossz fafajok ültetése több problémát okozhat, mint korábban.
A parkok, utcák erdős területein a por, nitrogén -oxid és -dioxid, poliaromás szénhidrogének vagy illékony szerves vegyületek koncentrációja magasabb lehet, mint a nyílt területen. Másrészt a helyes fajösszetétel használata a várostervezők által jelentősen hozzájárulhat a város légszennyezésének csökkentéséhez.
Az autók megmérgezik a levegőt, ezért a városépítészek fákat ültetnek, amelyek káros anyagokat gyűjtenek a leveleikre és tisztítják a légkört. A fák és cserjék a városok zöld tüdeje, de csodával határos módon nem tudják a szmogot kristálytiszta levegővé alakítani. Valójában a leghatékonyabb módszer a város légszennyezésének csökkentésére az autóforgalom csökkentése. Nem elég csupán néhány fát ültetni bárhová, hogy segítsen a városlakóknak.
A zöld jobb - a fák és cserjék pozitív hatása a város éghajlatára
A zöld növények jelenléte a sűrű városközpontokban gyakran garancia az élhetőbb lakókörnyezetre. A fák és cserjék alábbi funkciói hozzájárulhatnak a lakosok jólétéhez:
- Levegőminőség - a porszemcsék és a gáz halmazállapotú szennyező anyagok szűrése.
- Mikroklíma - a szélsőséges hőmérsékletek korlátozása árnyékolással és a levegő páratartalmának növelésével: a levegő hűvösebb és kellemesebb.
- Vízgazdálkodás - felhalmozódó víz és a felesleges csapadék csökkentése, valamint a szárazság alatti nedvességhiány csökkentése.
- Energiatakarékosság - a hőveszteség csökkentése (szélvédő) és a hűtési igény csökkentése (árnyékolás).
- Az ingatlan értékének növelése - az ingatlan közelében lévő zöldek növelik annak értékét.
- Fizikai és mentális egészség - mozgás és kikapcsolódás lehetősége, a lakók nagyobb azonosítása környezetükkel.
- Biológiai sokféleség - élő környezet létrehozása sokféle organizmus számára.
- A táj megváltoztatása - a forgalom és az épületek szétválasztása, az utcák, lakónegyedek és közintézmények esztétikus térbeli díszítése.
- Forgalomszervezés - a zöld környezet elválasztja a város kommunikációs terét.
A levegő minősége és a város lakóinak egészsége
A levegő gáz- és szilárd részecskék egész sorát tartalmazza. Néhányuk káros az egészségünkre, mások nem. A részecskék és az ózon a legártalmasabbak. A por káros lehet a szív- és érrendszerre és a légzőrendszerre. Rákkeltő hatású is. A finom részecskéket belélegzik a tüdőbe, és gyulladást és mérgezést okozhatnak. Míg testünk különböző védelmi mechanizmusokkal rendelkezik a nagyobb részecskék ellen, a nagyon finom por nem találkozik természetes szűrőkkel. A vérárammal együtt a szívbe, a májba és más szervekbe is hordozható, és még az agyba is behatolhat.
A levegőben lévő finom részecskék, amelyek átmérője kisebb, mint 10 μm, akár természetes eredetűek, akár emberi tevékenység okozta, jelentik a legnagyobb veszélyt az egészségre. Körülbelül feltételezhető, hogy egy városi agglomerációban ennek a pornak a 25% -a kipufogógázokból származik, és a helyi közúti forgalom következtében felszáll a levegőbe. További 25% -ot a városi háttér levegőszennyezése okozza, a fennmaradó fele pedig távolabbi forrásokból származik, amelynek körülbelül 8% -a szintén a közlekedésből származik. A különösen nagy forgalmú utcákban a lebegő por körülbelül 50% -a a járműveknek tulajdonítható.
A por mellett a közúti közlekedés forrása a levegőt szennyező egyéb káros anyagok magas koncentrációjának. Ide tartoznak a nitrogén -oxid és a nitrogén -dioxid, valamint az illékony szerves vegyületek a jármű kipufogógázaiban. Ezenkívül az ózon nitrogén -oxidokból és szerves vegyületekből képződik a kipufogógázból napfény hatására. A nyári magas ózonkoncentráció porral kombinálva komoly egészségügyi kockázatot jelent. Ha szórakoztatóbb tényeket keres, nézze meg Ön is Ez a cikk a beteg és haldokló fákról szól.
Városi zöld, mint légszűrő
Minden növény szűri a port és a gáz halmazállapotú légszennyező anyagokat, de egyes növények hatékonyabbak, mint mások. A fák, cserjék és a lapos zöldterületek légszűrési hatékonysága sok tényezőtől függ. Fontos szerepet játszik a porrészecskék mérete, a levéllemezek mérete és szerkezete, a szennyező anyagok kibocsátásának és elterjedésének körülményei. Csak a gyengébb légmelegítés miatt csökken a por turbulenciája, és a magasabb páratartalom miatt a porrészecskék nehezebbé válnak és letelepednek a zöld tömegre. A levél egyfajta szűrőt képez, amelyre a por leülepedik, és a következő esővel leöblíthető. Emiatt a tágas parkban a levegő portartalma gyakran csak a hatodrésze a beépített városközpontnak.
Számos tanulmány készült a fák légszűrőként való működéséről. Általánosságban elmondható, hogy működésüknek két hatása különböztethető meg:
- Közvetlen hatás - a levéllemezek a növekedési időszak alatt felhalmozódhatnak, vagy eltávolíthatók az öntisztuló felületi szerkezeteknek köszönhetően. A levelek öntisztulása a részecskék összevonásával finom por lecsapódását is okozza. Ezenkívül a levelek képesek megkötni a gáz halmazállapotú légszennyező anyagokat.
- Közvetett hatás - a növényközösségek megváltoztatják a légáramok menetét. Ez befolyásolja a porok és légszennyező anyagok helyi koncentrációját, eloszlását és csapadékát, valamint lehetővé teszi a káros jelenség hatásainak jelentős csökkentését is.
A fa gázhalmazállapotú szennyező részecskéit a sztóma elnyelheti, vagy felhalmozhatja a hámban (cuticula) kiterjed a növények összes nem fás légi részére. A nitrogén -oxidokat és az ózont főként a levelek sztómái veszik fel. Számos illékony szerves vegyület, például PCB -k, dioxinok és furánok esetében a kutikula a legfontosabb felszívódási hely. Ezen anyagok felvétele a növényi hámban azzal az előnnyel jár, hogy éjszaka is futhat, amikor a sztóma zárva van. Az epitheliumba való behatolás után az illékony szerves vegyületek a levél belsejébe kerülnek. A vastag kutikulával rendelkező levelek sokkal jobban eltávolítják a szerves szennyeződést.
A légmozgás következtében finom por kerül a levelekre. Amikor a porrészecskék érintkeznek a levéllemezzel, elektrosztatikusan vonzzák őket. A szőrös vagy érdes felületű levelek fokozzák ezt a hatást. A levéllemez nedvességtartalma és viszkozitása, valamint a teljes korona sűrűsége szintén nagy hatással van a por felhalmozódására. A szilárd részecskék nem hatolnak mélyen a levelekbe, hanem a fa külső felületén maradnak - a leveleken, ágakon, törzsön. Az év folyamán a felület tulajdonságaitól függően a levelek egyre több port halmoznak fel. A befogott részecskék egy része a levelek őszi lehullásáig marad, míg néhány erős szél hatására leválik a levéllemezről, vagy elmossa az eső.
A légszennyező anyagok közvetlen érintkezése a levélfelülettel meghatározó az egyes fák magas szűrési hatékonysága szempontjából. A nyílt, levegős, kissé porózus koronájú fák esetében nagyszámú levél érintkezik a szennyezett levegővel. Még a leveleket is a korona közepén fújja a környezeti levegő. Ha egy erősen elágazó fa sűrű koronakupolát képez, nagy mennyiségű levegő áramlik át az alján anélkül, hogy tisztítaná. Ezenkívül a talaj közelében lévő zónáról van szó, amelyben az emberek tartózkodnak.
A fa szárnyak sűrű, szélálló koronával alagúthatást keltenek, ami megnehezíti a tisztítást és a légcserét. Ennek megakadályozása érdekében ajánlott a koronákkal lezárt sikátorokban szabad helyeket hagyni, hogy a levegő keringhessen. A fafajok helyes megválasztása is fontos: a sűrű, sima lombozatú fák, mint például a gesztenye vagy a platánfa, gyakran falszerű felülettel rendelkeznek, amelyek alkalmasabbak a légmozgás megakadályozására, mint szűrésére. Az erősen elágazó fák közvetlen közelében előnyös laza bokrokat és gyepeket kialakítani a fák alatt lerakódott por megkötése és újbóli kavargásának megakadályozása érdekében. A légtisztítás ezen fontos funkciójától eltekintve a pázsitok és ágyások zöldfelületei nagyon hasznosak az esővíz lefolyásának megakadályozására és a nedvesség tárolására, ami később nagyobb légnedvességet és kellemes hűvösséget biztosít az utcai térben.
A városi fák a hőmérséklet és a páratartalom szabályozója
A fák közvetlenül befolyásolhatják a helyi éghajlatot. A zárt felületek, például tetők, utak, terek árnyékolásának hatása itt fontos szerepet játszik. Az energiamérleget tekintve jól látható a fák városi éghajlatra gyakorolt enyhítő hatása. Általában a levélre hulló napenergia körülbelül 60% -a a víz elpárologtatására szolgál.
Ez a párolgással történő lehűlés egyértelműen érezhető a forró napokon, és mérésekkel bizonyítható. Például egy fákkal szegélyezett sugárút alatt 2 méter magasságban a hőmérséklet délben körülbelül 6 ° C-kal alacsonyabb, mint egy fátlan utcában. Mivel a beeső napfénynek csak mintegy 30% -a halad át a levelen, az árnyékoló hatás egyértelmű. Ezenkívül a levelek a napenergia körülbelül 8% -át tükrözik, ami tovább hangsúlyozza a nem fás felületek melegítésének mértékét.
A városi fák közvetlen környezetének mikroklímája nemcsak a hőenergia beáramlásának csökkentésével, hanem a víz aktív párolgásával is javul, ami növeli a helyi levegő páratartalmát. Egy felnőtt, életképes utcai fa 50-70 liter vizet ad vissza a napi asszimilációs folyamat során. A vízgőz rész nagysága erősen függ a növényfajtól, mivel összefüggésben van a levelek teljes területével és tulajdonságaival.
Városi fák, mint oxigéntermelő
Köztudott, hogy a fák fotoszintézis során elhasználják a környező légkörből származó szén -dioxidot, és ezért oxigént termelnek. Nincs azonban pontos szám, amely leírná ezeket a folyamatokat. Az egyes fák által termelt oxigénmennyiség becsléseken alapul, amelyek ráadásul számos különböző tényezőtől függenek.
A szén-dioxid-fogyasztás és az oxigéntermelés skálájának vizuális bemutatása érdekében példát mutatunk be egy szabadon álló, egészséges, 20 m magasságú és kb. 12 m koronaátmérőjű bükkről. Feltételeztük, hogy a levélfelület (több mint 600 000) a fa lombkorona alatti területének tízszerese. Becslések szerint egy nyári napon egy ilyen fa körülbelül 18 kg szén -dioxidot dolgoz fel, és többek között átalakítja 13 kg oxigénben. Ugyanakkor nedvesítik a fa környezetét, mert a korona levelei mintegy 400 l vizet párologtatnak el.
A becslések egy napsütéses nyári napon és egy egészséges felnőtt fán, teljes lombozaton alapulnak. Egy ilyen fa átlagosan egy nap alatt egész évben körülbelül 4-5 kg oxigént bocsát ki, miközben körülbelül 6-7 kg szén-dioxidot fogyaszt.
Természetesen ez az egyetlen fa által termelt oxigénmennyiség lenyűgöző, de valójában ez nem számít ebben a konkrét esetben. Elmondható, hogy a városi fák által a lakosság ellátásához szükséges oxigéntermelés teljesen lényegtelen, mivel ennek az elemnek a Föld légkörében rejlő hatalmas erőforrásai konstansok. Még télen is, amikor az asszimiláció nem történik meg, és az üzemanyag elégetése miatt jelentős az oxigénfogyasztás, a különbség gyakorlatilag nem létezik. Ezért a fák városi térben kifejtett pozitív hatásainak felsorolásakor nem az oxigéntermelésre kell összpontosítani, hanem inkább a porszűrő funkciót, az éghajlati szabályozás és a légáramok hatását, valamint a zöldek jó közérzetre gyakorolt pszichológiai hatását kell hangsúlyozni.
Zajcsillapítás a városi fák által
A levegő porosságán kívül a zaj a legnagyobb kellemetlenség a városlakók számára. Az emberek több mint 60% -a érzi a zajt, különösen a közlekedési zajt, mint az életminőség súlyos korlátozását. Itt merül fel az ötlet, hogy városi fákat használjunk az utcai zaj aktív elnyomására. Sajnos az egyes fák vagy akár kétsoros sugárutak által mérhető zajcsökkentés valójában elhanyagolhatóan kicsi.
Kiderült, hogy a fáknak vagy keskeny sövényeknek tulajdonított zajcsökkentésnek elsősorban vizuális és pszichológiai dimenziója van. Az utak és utcák melletti ültetések fő hatása pszichológiai megnyugtatás: a láthatatlan zaj kevésbé bosszantó, mint a kellemetlen zajok akadálytalan forrása.
A fák és cserjék fajtái és fajai, amelyek a legjobban tisztítják a levegőt
Növények, amelyek a legjobban megtisztítják a levegőt a portól és a nitrogén -oxidoktól
- Ivy - Hedera
- Fekete fenyő - Pinus nigra
- Fenyő - Pinus silvestris
- Cisz - Taxus
- Vadgesztenye - Aesculus hippocastanum
- Európai bükk - Fagus sylvatica
- Pennsylvania Ash - Fraxinus pennsylvanica
- Drága sáska - Gleditsia triacanthos
- Szilva - Prunus
- Rowan - Sorbus
- Kislevelű hárs - Tilia cordata
- Elm - Ulmus
- Gyertyán - Carpinus betulus
- Tűztövis - Pyracantha
- Ezüst nyír - Betula pendula
- Fekete nyír - Betula nigra
- Almafa - Malus
- Japán gyöngy - Sophora japonica
Kevésbé hasznosított növények a levegőtisztításhoz
Egyes növényfajták és fajok leveleik szerkezete és egyéb tulajdonságai miatt rosszul illeszkednek a város légszűrőinek szerepéhez. Némelyikük nem csak rosszul fogja a port, és kis mennyiségű gáz halmazállapotú szennyező anyagot szív fel, hanem maguk is illékony szerves vegyületeket bocsátanak ki, és csekély mértékben (vagy egyáltalán nem) csökkentik a levegő ózonkoncentrációját. Ide tartozik többek között:
- Mahonia - Mahonia
- Ginkgo biloba - Ginkgo biloba
- Pánikula terjedése - Koelreuteria paniculata
- Kocsánytalan tölgy - Quercus robur
- Holland hárs - Tilia x europaea
- Japán magnólia - Magnólia kobus
A zöld és tiszta város átfogó tervezést igényel. A növényfajok kiválasztása különösen fontos, ha a levegő minőségét hosszú távon javítani kell. A fák és cserjék kiválasztásakor városi ültetvények létrehozásához elvet kell követni: "a megfelelő zöld a megfelelő helyen". A városi levegő sok káros anyagot tartalmaz. Egyrészt a megfelelő növényfajok megválasztásával, valamint azok megfelelő elrendezésével vagy elrendezésével, másrészt az állandó gondozással jelentősen javíthatja a városi klímát. Az integrált városfejlesztési tervezés további előnye a fajok sokszínűségének elérése, esetleg fejlesztése a közvetlen környezetünkben. A város változatosabb, zöldebb és szebb lesz.