Édeskömény - termesztés, tulajdonságok, használat a konyhában, bevált receptek

Tartalomjegyzék:

Anonim

Az édeskömény olyan növény, amely egyre gyakoribb a mi éghajlatunkon. Házi kertekben, sőt cserépben és erkélydobozban is termeszthető. Egy kis háztartás igényeihez elegendő néhány. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy az édeskömény gyökere erős, és óvatos talajművelést igényel nagy mélységben.

Ha érdekel a veteményeskert termesztése, akkor itt összegyűjtöttünk neked egy sor tippet és inspirációt.

Olasz édeskömény - eredete és jellemzői

Honnan származik az édeskömény (édeskömény), vagyis az üvegházhatású kezdetek

Az olasz édeskömény már az ókorban is ismert volt, ahol afrodiziákumként fontos szerepet játszott. A görögök és a rómaiak nagyra értékelték gyógyító tulajdonságait. Theophrastos, Arisztotelész tanítványa azt írta, hogy az édeskömény hasznos zöldség. Ma az édesköményt Ázsia, Afrika, Észak -Amerika és Európa számos országában termesztik. Európában ennek a növénynek a termesztése különösen népszerű Franciaországban, Oroszországban, Németországban, Romániában, Bulgáriában, Magyarországon és Olaszországban. Konyhájukban vannak olyan receptek, amelyekben az édesköménynek sokféle felhasználása van. Lengyelországban az édesköményt a déli, középső és nyugati régiókban termesztik.

A növény neve a latinból származik foenum, ami szó szerint szénát jelent. A kifejezés valószínűleg a növény száraz megjelenésére és enyhén kumarinszerű szagára utal. Másrészt az olasz édeskömény botanikai eredetét a mediterrán régióból nyeri, innen terjedt el a középkor európai mérsékelt éghajlati övezetében.

A görög orvos és botanikus, Pedanios Dioscurides munkássága mintegy hatszáz gyógy- és fűszernövényről szól, beleértve az édesköményt is, Kr. U. A szerző leírása szerint, aki főleg a mediterrán övezet növényeit tanulmányozta, az édesköménynek számos gyógyító tulajdonsággal kellett rendelkeznie. Viszont a római Apicius Caelius, aki Tiberius császár uralkodása idején élt, akiről keveset tudunk, az édesköményt az ételek kiváló kiegészítőjének minősítette. Vagy talán téged is érdekel sárgarépát termeszt a kertben?

Hogyan néz ki az édeskömény vagy az édeskömény?

Az édeskömény a természetes előfordulási régióiban évelő, míg Közép -Európa viszonyai között egynyári vagy kétéves növény. Termesztése széles körben elterjedt a meleg éghajlatú országokban, ahol a nyár hosszú, száraz és forró. Nagyon fotofil évelő növény.

Az édeskömény az ernyős családhoz tartozik, és nagyon hasonlít a jól ismert kerti édesköményhez. Légi része erősen elágazó. Az édeskömény szára egyenes, finoman bordázott, kékes virágzással borított. Ez a gyógynövény egy -két méter magasra nő. A növény levelei háromszor hegyesek.

Az édeskömény júliustól októberig virágzik. A virágok számos összehajtott ernyőben, nyolc -húsz centiméter átmérőjűek, sárgásak. Több mint húsz napig maradnak a növényen, és nektárban gazdagok. Ezért tartják az édesköményt a méhek egyik fontos előnyének. A virágok koronája öt, körülbelül három milliméter átmérőjű sziromból áll.

Az édeskömény gyümölcse zöldes-sárga, szürkés-zöld vagy barna, bordázott, hengeres, hosszirányú, kettéhasítva. Köznyelven magoknak nevezik őket. Jellegzetes ánizsszerű illatuk és enyhén égő, édes ízük van. Az édeskömény gyökere viszont sárgás, erős, orsós és húsos. Ha a zeller termesztése is érdekli, néhány tanács ebben a cikkben talál.

Olasz édeskömény a főzésben és az orvostudományban

Olasz édeskömény egy tányéron

Az olasz édeskömény, ahogy a neve is sugallja, népszerű az olasz konyhában, amelynek eredete az ókori római konyhában van. Az olaszok sokat használnak fűszerekés az alapvető zsír az olaj, amely különleges ízt és illatot kölcsönöz az ételeknek. Az édeskömény nagyon fontos helyet foglal el ebben a konyhában. Néhány fajta nyers finomság. Különösen népszerű a növény fiatal leveleiből készült zöldségsaláta. Édeskömény is gyakori vendég a magyarok és angolok asztalánál. Dél -Európában olyan népszerű, mint a kerti édeskömény. Még az édesköményt is kerti édesköménnyel kombinálja, valamint fokhagymát, hagymát és más gyógynövényeket. A déli főzési receptek sok felhasználási lehetőséget találtak ennek a növénynek.

A dél -európai konyhában az édesköményt zöldség- és halételek, valamint hús és sajt ízesítésére használják. E zöldség hozzáadásával a szósz, a saláta, a saláta, a pác és a likőr ízletes. A teljes vagy pépesített gyümölcsöket süteményekben, kekszekben és kenyérben ízesítik. Nagyon népszerű a friss levelekkel vagy szárral rendelkező saláta, valamint a gyógynövényvaj. Az édeskömény levelei fűszeres ízt kölcsönöznek a kabát burgonyának. A fehér túróhoz édesköményt is adnak.

A fűszer elsősorban édeskömény gyümölcs, néha fiatal levelek, valamint az édes fajta finom és vastag szára, különösen népszerű Olaszországban és Franciaországban. Ez egy nagyon lédús és édes típus, amelyet sok országban zöldségként termesztenek. A levélnyelek húsos alapjából ezek a formák jellegzetes ízű és illatú, úgynevezett hagymát képeznek, nyersen is fogyasztva.

Olasz édeskömény kezelés alatt

Az édeskömény illóolajokat, flavonoidokat, kumarinokat és fehérjét tartalmaz. Szénhidrátban is gazdag. Ez az egyik oka annak, hogy ismertek gyógyító tulajdonságai. Az édeskömény levelei nagy mennyiségben tartalmaznak aszkorbinsavat (C -vitamint) és karotint. A szárral együtt kiváló egészséges fűszer. Szárítás után is megőrzik jellegzetes aromájukat.

Az édeskömény gyümölcse, amely az illóolajok három -hat százalékát tartalmazza, fokozza az étvágyat, serkenti az emésztést és megelőzi a puffadást és görcsöket. Vizelethajtóként is hatnak, ezért epekövek és urolithiasis kezelésére használják. Köptető tulajdonságokkal is rendelkeznek. Többek között a csecsemőknek szánt teák kiegészítéseként, carminatívumként használják. A Pini compositum szirup összetevői is. A gyümölcsöket általában a viasz érési időszakában szüretelik, mert akkor van a legtöbb olaj.

Az édeskömény gyökerét a népi kezelésben is használják. Az édeskömény gyökerét infúzió formájában relaxáló és vizelethajtóként használják. A lágy főzésű népi gyógyászat azt javasolja, hogy duzzadt és gyulladt mellre alkalmazzák.

Édesköménymag és édeskömény termesztés

Az édeskömény magja lassan csírázik, és a palánták lassan nőnek. Csak akkor fejlődnek gyorsabban, ha a levelek teljesen kifejlődtek, és amikor elkezdődik a virághajtás kialakulása. A magokat általában áprilisban vagy májusban közvetlenül a talajba vetik, egymástól negyven centiméter távolságra lévő sorokban. Csírázáshoz viszonylag magas hőmérsékletet igényelnek. Júniusban vagy júliusban is vethet édesköménymagot. Az első évben a növény levélrozettát és tartalékgyökeret állít elő. Télen a talajban kell hagyni, vagy ki kell ásni, és halomban kell tárolni, fagy és kártevők ellen védve. Kora tavasszal az édesköményt visszaültetik a talajba.

Az édeskömény egyenetlenül érik. Az első növények kedvező körülmények között a termesztés első évében, szeptember-októberben vagy csak a második évben jelennek meg. Nagyobb területeken a betakarítást kaszával vagy kombájnnal végezzük. A vágott növényeket ezután kötegekbe kötik és szárítják. Az édeskömény magjait a szennyeződések kiszűrése után napos és szellős helyen szárítják. Néhány ültetvényben a gyógynövényt friss olajként desztillálják szárítás nélkül. Az édesköményből származó illóolajat az illatszeriparban és a gyógyszeriparban használják.

Az édeskömény régóta ismert gyógy- és fűszernövényként. Ez egy zöldség különleges követelményekkel, amelyek csak meleg éghajlaton nőnek jól. Az édesköményben a vegetációs időszak hosszú, és csak kedvező időjárási körülmények között a növény az első évben termést hoz. Az édeskömény legjobban meszes, humuszban gazdag talajban termeszthető, amely kellően nedves és semleges. A növény tápanyagigénye is meglehetősen magas.

Irodalom:

  1. Bonenberg, K., Az ember számára hasznos növények. Varsó 1988.
  2. Hlava B., Lánská D., Fűszernövények. Varsó 1983.
  3. Romváry V., Fűszernövények és fűszerek a magyar konyhában. Varsó 1987.
  4. Rumińska A., Gyógynövények. A biológia és az agrotechnika alapjai. Varsó 1981.