A kukorica széles körben ismert zöldség, amelyet nemcsak a gazdák termeszthetnek, de sikeresen megtalálják a helyet, és bőséges termést adnak minden zöldségkertben. A kukorica termesztése nem igényes, és gondossága abból adódik, hogy tudja, mikor kell vetni a kukoricát, és mi a megfelelő trágyázása, öntözése, gyomlálása és lazítása. Számos tápérték és egészségügyi tulajdonság azt jelenti, hogy sokan úgy döntenek, hogy terményeiket nemcsak takarmányként, hanem gabonaként is felhasználják.
Itt összegyűjtöttünk tippeket és inspirációt más zöldségek termesztésére.
A kukorica leírása és jellemzői
Kukorica - leírás
Ki nem tudja, hogy néz ki a kukorica. Gyakran használják mind a konyhában, mind a mezőgazdasági termelők mezőgazdasági termesztésében (főleg takarmány és gabona céljára termesztik), szinte mindenki ismeri. A kukorica a saját kertjében is sikeresen termeszthető növény, a veteményes egyik zöldsége. A kukorica Európában a híres Kolumbusz Kristófnak köszönhetően jelent meg Európában, aki amerikai útjáról hozta, és azóta Lengyelországban is nagyon népszerűvé vált a kukorica termesztése. Ez a növény tökéletesen alkalmazkodik az éghajlati viszonyokhoz. Kukorica termesztése a telken lehetséges.
Kukorica - jellemzői
A kukorica tavaszi növény, egynyári, és a rövidnapos növények közé tartozik. A fűfélék csoportjába tartozik, a fűfélék családjába tartozó termofil és fotofil zöldség. Jelenleg 5 kukoricafaj létezik világszerte, képviselőik természetesen előfordulnak Mexikóban, Nicaraguában és Guatemalában. Lengyel körülmények között a kukorica akár két méter magasra is megnő. A kukoricára jellemzőek a szárak, amelyek az ún a csomópontok, amelyekből a levelek nőnek. Ez a növény kétféle női és férfi virágot termel. A nőstény virágokból készülnek a jól ismert lombikok, amelyekben sok apró, hosszú bibés virág található. Ezek a rudak valójában hosszú szőrszálak a fenék végén. Ezenkívül minden lombik körülbelül 1000-2500 magot tartalmaz a kötés után. A hím virágok függő paniklik alakúak. Vagy talán téged is érdekel fehér karalábé a kertben?
A kukorica legnépszerűbb fajtái
A kukorica a világon mindenütt ismert 5 fajtából álló zöldség. A legnépszerűbb a közönséges kukorica. Ezt a fajt Lengyelországban is leggyakrabban termesztik. A közönséges kukoricának számos fajtája van, amelyeket a céltól és a termesztési körülményektől függően a lengyel gazdák és kertészek választanak ki. A közönséges kukorica legnépszerűbb fajtái:
- Keményítőtartalmú kukorica (zea mays Amylacea csoport) - mutációval képződik. Sima, lekerekített szemcsék jellemzik, hófehér endospermummal és kemény endospermium nélkül. Ennek a fajtának a törékenysége, amelyet pörkölés után is megtart, a keményítő kukorica legnagyobb értéke. Későn érik, és a keményítő könnyű kimosódása azt jelenti, hogy ez a fajta megtalálta fő felhasználását ipari célokra.
- Kukorica törése (zea mays group everta) - ezt a fajtát főleg a belőle készült pattogatott kukoricából ismerjük. A ropogós kukorica termesztése egyszerű és nagyon könnyű, ez a növény szereti a napsütötte, széltől védett helyet és a termékeny, humuszos talajt, amelynek pH-ja 6-7. Ezt a növényt közvetlenül a talajba vetik, vagy palántából termesztik. Utóbbi esetében nem szabad elfelejteni, hogy a repedő kukorica gyökerei nem regenerálódnak, így az ültetés során esetlegesen bekövetkező károk alacsonyabb termést eredményezhetnek. A törő kukoricát szeptemberben szüretelik, amikor a szemek szárazak és kemények, és a csutkákat borító levelek teljesen szárazak. A repedő kukorica amatőr termesztésre ajánlott fajtái közé tartozik a "Perłowa" és a "Płomyk" kukorica.
- Kukorica lófoga (zea mays Grupa Indentata) - ez a fajta az egyik legelterjedtebb termesztés hazánkban. Ez elsősorban a növény figyelemre méltó hozamának köszönhető. Ennek eredményeként a kukorica, más néven horpadás, tenyésztése hatalmas léptékben valósul meg. Lengyelországban a lombikok általában sárga színűek és 2-3 méter magasak, de a világon fehér, piros és sokszínű, több tucat centiméteres magasságú fajtákat is találhat, és 5 méter fölé nő. Ez a kukorica nagyon népszerű, mint a zöldtakarmány, a szilázs és az őrölt szárított anyagok fő összetevője, amelyet értékes takarmányként használnak szarvasmarháknak és sertéseknek. Ha az újhagyma termesztése is érdekli, néhány tipp ebben a cikkben talál.
- Kemény kukorica (zea mays indurata) - kovakőnek, üvegesnek vagy kovakőnek is nevezik. Ez a fajta finom és durva szemcsékre oszlik, de mindegyikük nagyon tolerálja a tavaszi hideget. A kemény kukoricát elágazás, finom csutka és kis mennyiségű csomó jellemzi. Ezenkívül a szem sima, magas üvegtest-endospermium-tartalommal és sárga-narancssárga színnel. Ebből a fajtából készítik az egyik legértékesebb takarmányt hízó állatok számára, de liszt- és daraformák előállítására is.
- Csemegekukorica (zea mays saccharta) - ezt a növényt világszerte termesztik zöldségként fagyasztott és konzervek előállításához. Konzervdobozban vásároljuk kukorica konzervként. Ennek a fajtának az endospermiumában nagy mennyiségű poliszacharid láncú cukor található, és a szemek ráncosak, amikor elérik a teljes érettséget. Ezenkívül a csemegekukorica csöveket a tejes-viaszos fázis elérésekor kell betakarítani, és a betakarítás után azonnal feldolgozni, mivel ezt a fajtát a tulajdonságok gyors elvesztése jellemzi. A csemegekukorica leghíresebb fajtái közé tartoznak az F1 szimbólummal megjelölt fajták, például "Gyertya", "Gucio", amelyek tökéletesen alkalmasak parcellán való termesztésre, emellett olyan fajták, mint "Golden Bantam", "Tauris", "Andrea" ”, Vagy eperkukorica és még sok más.
Érdemes megemlíteni a díszítő kukorica különböző fajtáinak létezését is, amely egyre népszerűbb a kertészek körében. Ennek a növénynek jelentős díszítő értéke van a színes, dekoratív magvaknak köszönhetően, amelyeket összegyűjtenek, szárítanak és száraz csokrok készítésére használnak. Gyors növekedése és alacsony művelési igénye ráadásul nemcsak a konyhában, hanem a kertben kevésbé esztétikus helyeket védő növényként is ösztönzi, mint például a kompozitok, kosarak vagy falak stb.
Kukorica termesztése
Mikor kell kukoricát vetni és hogyan kell csinálni?
A kukorica termesztésekor néhány dolgot szem előtt kell tartani. A kukorica elsősorban takarmányként vagy gabonaként termesztett egynyári növény, amelyet kétféleképpen lehet termeszteni kukorica talajba vetésével és ültetésével. Az első módszer azonban határozottan ajánlott a kukorica gyökereinek érzékenysége miatt, amelyek, ha az átültetés során megsérülnek, nem hoznak bőséges termést. Mikor kell kukoricát vetni? Ezt május végén, június elején kell elvégezni. A kukoricát úgy vetik, hogy körülbelül 3-4 magot tesznek a talajba 5 cm mélységig és körülbelül 3-4 mag távolságra 10 cm-enként. Az így létrehozott csoportnak körülbelül 60 cm távolságra kell lennie a következőtől. Amikor a palánták megjelentek, győződjön meg arról, hogy 30 cm távolságra vannak egymástól, ha szükséges, szakaszosan. Nagyon fontos, hogy a magokat jól talaj borítsa, különben a madarak felvehetik őket. Az így végzett kukoricatermesztés szeptember és október környékén adja az első betakarítást, amikor a kukoricát betakarítják. A betakarítás legjobb idejét a magok tejfázisa határozza meg. Ez egy szem. 3 héttel a szálak megjelenése után a csutkák tetején, és beharangozza az aratási időt. Vagy talán téged is érdekel édesburgonya termesztése?
Ha kukoricát akarunk palántákból termeszteni, akkor több edényben készítik, és akkor ültetik, amikor a fagyveszély elmúlt, azaz május második felében.
Mik a kukoricatermesztési követelmények?
A kukorica termesztése nem igényes. Ha már tudja, mikor kell vetni kukoricát, ismernie kell a kukorica termesztésének alapvető követelményeit is. Az elsősorban takarmányként és gabonaként termesztett kukorica elsősorban a napfénytől és a szélvédett helyektől való gondoskodást igényli, mivel a termofil fajhoz tartozik. A magvak 8 Celsius fok felett kezdenek csírázni, de a kukorica megfelelő növekedéséhez 25 Celsius fok feletti hőmérsékletre van szükség.
A kukorica termesztésének legjobb szubsztrátja a homokos agyagos talaj, ugyanakkor humuszos, meleg, áteresztő és 6,0-7,0 közötti pH-értékű legyen. Ez a növény nem hozhat termést nedves, nehéz, agyagos talajon és homokon. Ezenkívül ne feledje, hogy a kukorica nem fog fel azokon a helyeken, ahol hagymákat vagy retekeket termesztettek korábban.
Kukoricatermesztés - mi a megfelelő gondozás?
A kukorica bizonyos gondozási követelményeket támaszt a fejlődéséhez, főleg a műtrágyázást, a gyomirtást, az öntözést és a talajlazítást. Mindenekelőtt ehhez a növényhez kellően tápanyagban gazdag talajok szükségesek, ezért a gyengébb talajok esetében speciális műtrágyázásra van szükség, amelyekre a többkomponensű műtrágyák a legalkalmasabbak. A kukorica termesztéséhez a talaj trágyázása is ajánlott a vetőmag elvetése előtt. Ily módon érdemes nitrogén-, kálium- és foszfát -műtrágyákkal gazdagítani a talajt.
Ezenkívül a kukorica termesztése rendszeres gyomlálást igényel, különösen a fejlődés korai szakaszában, amikor a növények növekedése meglehetősen lassú. Érdemes lazítani a talajt is, ügyelve arra, hogy ne sérüljön az érzékeny gyökérzet.
Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy a kukorica érzékeny az alacsony hőmérsékletre, ezért a túl korai vetés nem hozza meg a kívánt termést, és hosszan tartó aszály esetén gondoskodjon megfelelő hidratálásáról. A kukorica a legnagyobb vízigényt mutatja a virágzás és a csutka felnövekedése során. Ellenőrizze is hogyan és mikor ültessük a fokhagymát. Sok étel elkészíthető kukoricából, de a legnépszerűbb valószínűleg a vajjal és sóval főtt sima kukorica.
Tápértékek és egészségügyi tulajdonságok
A kukorica tápértékei
Ennek a zöldségnek a tápértéke az egyik fő oka annak, hogy ma világszerte termesztenek kukoricát. Ez a zöldség rendkívül tápláló, köszönhetően a magas fehérje- és keményítőtartalomnak, valamint a zsíroknak és a foszfornak. Ennek a növénynek nagyon jelentős előnye a gluténfehérjék hiánya is a szemekben. Ennek eredményeként a kukoricát a kiváló minőségű takarmány, liszt, kukorica konzerv, dara, pehely és természetesen pattogatott kukorica előállítására használják. A B -vitaminok és a C-, A-, PP -vitamin, valamint a folsav és a pantoténsav, valamint a kálium, mangán, magnézium, vas, nátrium, szelén, foszfor, cink, jód és rost magas tartalma miatt ezt a zöldséget széles körben használják és gyógyító tulajdonságairól is ismert. Ezenkívül a kukoricacsíra értékes C-, H-, PP-, K- és E -vitaminforrás, valamint vas, magnézium, kálium, kalcium és sok más mikrotápanyag.
A kukorica egészségügyi tulajdonságai
A kukorica is olyan zöldség, amelynek egészségügyi tulajdonságait világszerte ismerik és értékelik. A benne lévő szelén, valamint az E-vitamin és a béta-karotin különösen fontosak, mivel a kukorica rendszeres fogyasztása véd a szabad gyökök ellen, növeli az immunitást és meghosszabbítja a fiatalságot. A lutein és a zeaxantin támogatják a látást azáltal, hogy megvédik a makulát a degenerációtól. Ezenkívül a zeaxantin nagyon jól működik megelőző szerként daganatos betegségek (főként prosztatarák, vastagbélrák és mellrák) esetén. A kukorica rendszeres fogyasztása csökkenti a húgyúti betegségek kockázatát, és a ballasztanyag tartalmának köszönhetően pozitív hatással van a belek működésére, és megtisztítja a szervezetet a káros anyagoktól. A glutén hiánya ennek a növénynek a magjában kiváló termékké teszi a gluténmentes étrendet követők számára. Nem szabad elfelejteni, hogy a friss kukorica a csutkán tartalmazza a legtöbb egészségügyi anyagot.